dora

Náhum próféta könyve Náhumról a nevén kívül (mely a Nehemiás rövidített alakja, jelentése: Jahve megvigasztal) semmi mást nem tudunk, a származási helyeként megjelölt város, Elkos helye is ismeretlen. A könyv szövegéből arra lehet következtetni, hogy a próféta Júdeában, feltehetőleg a fővárosban, Jeruzsálemben működött. Igehirdetésének történeti kerete Asszíria felemelkedése és terjeszkedése majd hanyatlása és bukása, a … Olvass tovább

Habakuk próféta könyve Habakuk próféta személye ismeretlen, a könyv semmi közelebbi adatot nem árul el róla. Még a neve sem egyértelmű, héber formája Habakuk (Habakkuk), de a Biblia görög fordításában Ambakum. Működésének ideje is vitatott, csak annyit lehet teljes bizonyossággal állítani, hogy a Kr. e. 7. század végén hirdette az igét. Ezekben az évtizedekben az … Olvass tovább

Szofoniás próféta könyve A könyv bevezető sora a próféta őseit sorolja fel három generációra visszamenőleg. Ez szokatlan, mert a Biblia más könyveiben legfeljebb az érintett személy apjának neve szerepel, a további felmenők említését nem tartották fontosnak. Szofoniás esetében talán azért volt erre szükség, mert apjának neve, Kusi, elárulja, hogy ő etióp volt (Etiópia ókori neve … Olvass tovább

Aggeus próféta könyve Aggeus (Haggeus) próféta életéről a rövid működésén kívül semmit nem tudunk. A neve annyit jelent: ünnepem. Valószínű, hogy a fogságból visszatértek közé tartozott, bár ez nem derül ki könyvéből. Tevékenysége négy hónapig tartott, Dárius király uralkodásának második esztendejében, azaz Kr. e. 520-ban augusztus végétől december közepéig buzdított Jeruzsálemben a templom újjáépítésére (a … Olvass tovább

Zakariás könyve Zakariás könyve 14 fejezetből ál, mely három próféta igehirdetését őrizte meg. Az első nyolc fejezet a fogság utáni időből származik, és Aggeus kortársának, Iddó fia Zakariásnak a látomásait tartalmazza. A próféta, akiről Ezdrás könyve is megemlékezik, a templom építésének megkezdése után, Kr. e. 520 végétől 518 végéig buzdította a zsidókat. Ebben az időben … Olvass tovább

Malakiás könyve A könyv adataiból arra következtethetünk, hogy a fogság után keletkezett. A templom már újjáépült, de az istentiszteletben – főleg a papság részéről – sok a hanyagság. Visszaélések vannak a tized beszolgáltatásában, és bajok vannak a vegyesházasságokkal is. Mindezek olyan problémák, melyekkel Ezdrás és Nehemiás nézett szembe, és az ő reformjaik során szűntek meg. … Olvass tovább